Miben rejlik a parajdi sóbánya gyógyhatása?

 

Az eddigi kutatások alapján a parajdi sóbánya gyógyhatása melett a következő tények érvelnek:

 

A földalatti levegő nagyfokú tisztasága

Az allergének és a légutakat izgató inhalációs ártalmak hiánya, mind a barlangok, mind pedig az üzemen kivüli bányaszintek mikróklimájának jellemző sajátossága. Mig a nagyvárosok levegőjében lebegő részecskék, az ún. “csiraszám” 1000 db/cm³-nél is több, a földalatti üregekben néha 100-nál is kevesebb. A parajdi sóbánya gyógykezelési szintjén ez a szám 180-270 között mozog. Megtalálhatók benne bizonyos gombaféleségek, melyek közül egyesek antibiotikum  termelésére is alkalmasak.

 

A levegő magas relativ páratartalma

Ilyen körülmények között a porszemcsék, a mikrobák, virágpor és gombák kicsapódnak a talajon és a falakon, a rájuk üleppedő vizpára hatására, másrészt a lebegő részecskék átmérőjét ez a vizpára megnöveli, és ezért a belélegzett levegőből már a légutak felső szakaszának nyálkahártyáján megtapadnak. A belélegzés során a levegő felmelegszik, a relativ nedvességtartalma csökken, és újból telitődhet vizpárával. Kilézéskor a tűdőből vizpárával telitett levegő távozik, és ez a folyamat a tapadós hörgőváladék felhigulásához vezet.

 

A párakondenzátum kedvező összetétele

Az eddigi vizsgálatok szerint, a barlangi és a bányalevegő párájának kondenzátumában viszonylag magas a kálcium tartalom, aminek belélegzése gyulladáscsökkentő hatású. A parajdi bánya levegőjében található szuszpenzióban levő parányi sórészecskéknek tulajdonitanak kedvező hatást. A belélegzett levegő magas NACL tartalma, ozmótikus hatása révén, magához vonza a szöveti nedveket a hörgőrendszer falából. Az ozmótikus hatás mellett, a hipertóniás váladék serkentő hatású a hörgök nyálkahártyájára, és elősegiti a váladékozást és a köpeteltávolitást.

 

A levegő állandó hőmérséklete

Általában a föld alatti üregekben nagyobb távolságra a bejárattól, néhány tizednyi Cº eltéréssel, állandó a levegő hőmérséklete. Nagyságrendileg közel megfelel a külső levegő évi átlaghőmérsékletének. Az évi átlaghőmérséklet a parajdi sóbányában 16 celsius fok. A döntő tényező azonban nem is annyira a levegő hőmérsékletének az értéke, mint inkább a konstans jellege.

 

A relativ alacsony hőmérséklet mellékhatása

A bánya táróiban és kamráiban levő, relativ alacsony levegőhőmérséklet serkentőleg hat – hasonlóan a hideg aeroszólokhoz – a “ tuszogén receptorokra”.

 

A levegő csökkent árramlási sebessége

A parajdi sóbánya tárnarendszerének az átlagos keresztmetszete 240-250 m² között mozog, tehát a mesterséges üreg  méretei miatt, a szervezet nem érzékeli a légmozgást. És igy nem kelt hidegérzetet. A sóbánya levegőjének mért árramlási sebessége 0,2-0,3 m/s között van, és szintén független a kinti légviszonyoktól.

 

A levegő magasabb széndioxid tartalma

Az aktiv barlangokban és bányákban észlelt magasabb (0,1-0,3%) széndioxid tartalom serkenti a légzőkozpontot és ezáltal növeli a tüdőszellőztetést. A parajdi bányában  a széndioxid tartalom 611-799 mg/m³ között változik, ami 1,0-1,5 literrel növeli a percenkénti belélegzett levegőmennyiséget, felgyorsitva ezzel a tüdőventillációt.

 

A magass negativ ionizáció (magas a kisionok száma)

A legújabban végzett mérések szerint egyes földalatti üregekben rendkivül magas, a külszinhez viszonyitva a levegő negativ ionizációja. A sóbányában a rádióaktivitás legfontosabb összetevője a Ra 222 izótop. Ennek a felbomlásakor, gamma és beta sugarak bocsátódnak ki, miközben növekedik a levegő ionizációs foka. A természetes negativ ionok túlsúlya esetén az asztmás krizisek száma és intenzitása csökken.

 

Csökkent a levegő ózontartalma

A sóbánya levegőjének ózonhiánya nagyarányú tisztasági fokot jelent , orvosi hatását nézve, csökkenti a simaizomgörcsöket. A redukáló anyagok csökkent koncentrációja forditottan arányos a levegő tisztasági fokával.

Csökkent a levegő PH-értéke (a savas jellege). A sóbánya levegőjének alacsonyabb PH-értéke (Parajd esetében ez 6,5 és 6,9 között van) hozzájárul a levegő fertőtlenitéséhez, vagyis a baktériumflóra  csökkentéséhez.

 

Magas az oxigén parciális nyomása

Általában a bányákban magasabb a légnyomás (kb.12-15Hgmm-rel), és ebből adódóan az oxigén parciális nyomása 2,07%-kal nagyobb, mint a felszinen.Ebből egyenesen következik, hogy a bányalevegő belélegzésekor a szervezet oxigénellátása 2%-al növekszik. Parajdon, lent a sóbányában a légnyomás 734 Hgmm októberben és 726 Hgmm júniusban, tehát egyenes összefüggésben van a külszini légnyomás változásával.

A parajdi sóbányában elért eredmények azt mutatják, hogy a szpeleó-és klimató-terápiás földalatti kezelés egy egyszerű és hasznos módszernek tűnik, hozzájárul a betegek légúti panaszainak javulásához, a lelki egyensúly és a vegetativ idegrendszer tónusának a helyreállitásához.